Alaplap

lapkakészlet  -  belső csatlakozók  -  hátsó portok  -  elem 

Az alaplap a számítógép egyik főalkatrésze. A képességei meghatározzák a gép teljesítményét, a paraméterei pedig a hozzá választható további alkatrészek adatait.

 asztali gép alaplapja A képen látható alaplap még "üres", vagyis a fontos főalkatrészek hiányoznak róla: a processzor (CPU), a memóriapanelek (RAM), a videókártya és a lemezegységek (HDD, DVD). És van néhány további csatlakozóaljzat bővítőkártyák részére.Ez az alaplap egyébként kb. 24x22 cm méretű.

Alaplapot vásárolni úgy szokás, hogy a használni kívánt processzorhoz, a memória méretéhez, esetleg a videókártyához választjuk az azokat kiszolgálni képes alaplapot. És persze van még pár fontos kívánalom, az itt felsorolt főalkatrészekből is többféle csatlakozási szabványú van, az alaplapnak azokkal is össze kell illenie.

Ezeket az elektronikákat nem szokás javíttatni, mert a hibás alkatrész beszerzése, lecserélése sokba kerül, de igazából nem is nagyon lehet beszerezni. Sajnos úgy mennek a dolgok, hogy ha az alaplapon elromlik valami, akkor venni kell egy másikat. De a két-három év múlva megvásárolható alaplapok igen jó eséllyel lesznek alkalmatlanok a meglevő, hibátlan processzor vagy például a jelenlegi videókártyája befogadására, mert a gyárak időközben új szabványokat találtak ki, és a boltokban már csak olyanokat lehet venni.

Ezért bármilyen dühítő, fel kell készülnie arra, hogy az új beszerezhető alaplaphoz esetleg másik processzort, videókártyát, másféle memóriát is vennie kell majd. Csak azért, mert az új alaplapon már nem olyan csatlakozóaljzatok vannak, mint amik a még meglévő, működőképes részegységek használatához "régen" kellettek.

A videókártya külön szót érdemel, mert ma már sok alaplapra közvetlenül rá van építve olyan egység, amely helyettesíteni tud egy egyszerűbb videókártyát. Ilyen esetben integrált videómeghajtóról beszélünk. Ilyenkor az alaplapon már van monitor-csatlakozóaljzat is. Asztali gépben az ilyen alaplapba is betehető egy erősebb videókártya, és az alaplapi videómeghajtót ki lehet kapcsolni, vagy éppen két monitort lehet a géphez kötni. Hasonlóképp ma már rendszerint van egy integrált hangvezérlő is az alaplapon.

 laptop belseje Alaplap, processzor, memória, videóvezérlő stb. a laptopokban is van. Csak ott minden úgy van elhelyezve, hogy egy lapos dobozban elférjenek. A jobb oldali képen egy szétszedett laptopot látunk, már levették róla a monitor-részt, és leemelték a billentyűzet–touchpad felületet.

Lapkakészlet, chipkészlet, chipset

A processzorral közvetlen kapcsolatban az alaplapi chipset, magyarul chipkészlet vagy lapkakészlet van. Az alaplap gyártója választja ki a chipset gyártóját, beszállítóját, és mivel ez lényeges hatással van az alaplap jellemzőire, az adatok között ezt is feltüntetik. A chipset használhatóságának feltétele, hogy a Windows rendszerében a munkáját saját, gyári illesztőprogram (driver)támogassa.

A chipset "Északi híd" (Northbridge) nevű része kezeli a processzor, a RAM és a PCI-Express bővítőaljzatok közötti kapcsolatot, a "Déli híd" (Southbridge) kapcsolja ehhez a PCI bővítőaljzatokat, a lemezegységeket és minden egyéb portot.

Bővítőaljzatok, "szlotok", csatlakozók

Az alaplap fő feladata az, hogy a processzort összekösse a számtalan részegységgel, amelyek együtt teszik a gépet használhatóvá. Ezt a célt egy nagy nyomtatott áramköri lapra, az alaplapra szerelt alkatrészek szolgálják. Az alkatrészek zöme mindenféle IC, kondenzátor, ellenállás, másféle mütyür, amelyekkel nekünk nincs semmi dolgunk, azon kívül, hogy megpróbálunk vigyázni az épségükre.

Viszont van az alaplapon számos csatlakozóaljzat is. Amikor alaplapot választ, gondolnia kell arra is, hogy milyen eszközöket akar a gépbe építeni vagy ahhoz csatlakoztatni. Tehát milyen rendszerű RAM, milyen csatlakozószabványú, sebességű merevlemezegység stb. Felsorolok néhányat, az első képen látott alaplapról készült képekkel.

Egy apró tudnivaló: az alaplapon futó adatvezetékek csoportjait általánosságban buszoknak, a külső egységek csatlakozóaljzatait pedig gyakran portoknak hívják.

Figyelem! Ha az alaplapba valamilyen csatlakozót vagy kártyát dug be, és azon a részen az alaplap nincs megfelelően alátámasztva, akkor kézzel tartsa meg, nehogy lehajolva meggörbüljön és megsérüljön.

A tervezők gondolnak azokra, akik még egy gép szerelésekor sem figyelnek eléggé, és majdnem minden csatlakozó úgy van tervezve, hogy csak egyféle állásban lehet a kábelt beletolni, illetve az eltérő és inkompatibilis szabványok másféle aljzatokat kapnak.

Ha valami nem megy a helyére könnyen, akkor mielőtt erőltetni kezdi, nézze meg alaposan, nem elfordítva vagy rossz irányból próbálja-e a csatlakozót vagy panelt bedugni. Kihúzáskor ne rángassa, mert lehet, hogy fel kell oldania valamilyen rögzítőhorgot. Mielőtt a gép alkatrészeihez nyúlna, olvassa el a szerelési alapszabályokat és nézze meg az eszközről a birtokában levő leírást, útmutatót is.

Tápcsatlakozó: két vagy három aljzat van hozzá az alaplapon, innen kapja az áramot a processzor és az illesztőkártyák is. Nem tudom, hogy asztali PC-n ma van-e ettől eltérő szabvány használatban, csak megmutattam, hogy ezek mik is. Ide a kábelcsatlakozókat elég erősen kell nyomni. A kihúzáshoz a horgot szabaddá kell tenni!

RAM: a RAM memóriapaneleknek 2-4 aljzatot, "bank"-et szoktak adni a tervezők. A különböző DDR, QDR és más RAM-ok egymással nem kompatibilisek. A képen két DDR2 DIMM aljzat látható. Az alaplapi chipset ide vonatkozó jellemzői az általa szolgáltatott ún. FSB órajelek választható frekvenciái, valamint az, hogy hány gibibyte-ig bővíthető a RAM, bankenként és összesen.

A műszaki adatokat tartalmazó leírásokban az "OC" a túlhajtás (overclocking) jele, vagyis azt használva az eszköz a névleges optimumnál erősebb terhelésnek lesz kitéve, rövidülhet az élettartama, esetleges kék halálokat is okozhat a szinkron szétesése. Kalkuláljon a legnagyobb nem OC frekvenciával.

Ha a meglevő RAM mellé egy másikat is venni akar, akkor sok, itt meg nem említett paramétert kell összehangolni ahhoz, hogy a memória sebessége ne romoljon.

A RAM-ot finoman és precízen a leendő helyére kell illeszteni, majd felülről egyenletesen nyomni, közben a szélső horgokat a helyére pattintani. Vigyázzon, hogy ne forduljon ki a panel. A kiemeléshez a horgokat kell szétnyomni, a panel kiugrik a helyéről.

Bővítőport: a bővítőkártyák részére előkészített slotok száma és fajtája alaplap-családonként változó. A képen felülről lefelé látunk egy PCI-Express (PCI-E vagy PCIe) 16x aljzatot, kifejezetten a videókártyának; egy PCI-Express 1x aljzatot és két PCI aljzatot. Mielőtt alaplapot vesz, gondoljon utána, hogy meglevő, felhasználni kívánt illesztőkártyái (videókártya, hangkártya, USB bővítő stb.) milyen csatlakozókat kívánnak.

Lemezegységek PATA és SATA portjai: A bal oldali, régimódi PATA aljzatba való széles szalagkábelek a merevlemezegységeket és az optikai lemezegységeket kötik az alaplaphoz, de ma már ritkán találkozhat ilyen csatlakozókkal. (Az ATA/ATAPI átviteli szabványa a régi IDE csatlakozókat váltotta fel. Időközben hívták EIDE, UATA néven is, most éppen a SATA csatlakozóktól való megkülönböztetésül PATA, Parallel ATA a nevük.)

A jobb oldali képen a jelenleg használatos SATA (Serial ATA) csatlakozókat látja, a belsejükben a jellegzetes L alakú idommal. A SATA, SATA2 és SATA3 csatakozók egyformák, de az átviteli sávszélességeik egyre nagyobbak: 150, 300 és 600 MB/s. (A SATA 3.2 szabvány 2000 MB/s sebességet is tud. Az SSD-khez született mSATA csatlakozás kifutóban van, manapság SATA M.2 csatlakozóra lehet szüksége. Nincs nyugalom.)

A lényeg: vásárlás előtt ellenőrizze, hogy a lemezegysége és az alaplapja összeköthető legyen. Ha egy SATA3 merevlemezt SATA2 aljzatba dug, abból baj nem lesz, de a kisebbik sávszélesség fogja a határt megszabni.

Ha a dugaszon van egy kis fém nyelv, akkor a bedugáskor egy kis horog pattan be az aljzatba. A kábel kihúzásához ilyenkor a nyelvet meg kell nyomni.

Egyéb belső csatlakozók: ezekből többféle is van, az alaplapon mindenfelé. Elsősorban az alaplap felhasználói kézikönyvében levő leírásra hallgasson, de mutatok példákat. Az itt F_PANEL névvel jelölt aljzatba több olyan kábelt lehet bedugni, amelyek a ház előlapján ("front panel") levő kapcsolókhoz és lámpákhoz tartoznak. MSG LED: ég, amikor a gép működik; PW: bekapcsoló gomb ("power"); SPEAK: kis jelzőhangszóró; HD LED: ég, amikor a merevlemez írási vagy olvasási műveletet végez; RES: reset-gomb, hardveres újraindításhoz; CI: nyitásjelző a ház lopásvédelméhez; PWR LED: ég, amikor a tápegység működik.

A SYS_FAN a hűtőventilátorok egyikének szabályozó és áramellátó csatlakozóaljzata, ez konkrétan az első számú házhűtőé. A két F_USB aljzat pedig arra szolgál, hogy a ház előlapjára kivezetett két USB-aljzatot ide kössük be. Hasonló aljzatok vannak az alaplapokon az audiócsatlakozók kábelei vagy más hűtőventilátorok részére is.

Ha egy LED nem világít, pedig a csatlakozása rendben van, akkor fordítsa meg a csatlakozót, úgy már működnie kell.

Hátsó portok

A port ebben az esetben csatlakozóaljzatot jelent. Vásárláskor el szokás feledkezni róla, de lényeges, hogy a géphez kötni kívánt külső egységek számára is legyenek az alaplapon megfelelő csatlakozók. A képen a fenti alaplapnak a hátsó szélét látja közelről. Ezek a csatlakozóaljzatok kilátszanak a ház hátoldalán, ide kell bekötni például a monitort.

 asztali gép alaplapjának hátsó portjai

 ház hátsó oldala Balról jobbra haladva ezen az alaplapon a következő csatlakozók vannak:
– PS/2 típusú egér (zöld) és billentyűzet (lila)
– párhuzamos port (LPT vagy nyomtatóport) (pink); régebben nyomtatók és szkennerek használták.
– soros (COM) port (cián); régebben egérhez és modemhez használták.
– integrált VGA monitorport (kék)
– egymás alatt két USB2 port
– egy hálózati (LAN) port alatt másik két USB2 port
– audiócsatlakozók, tehát az integrált hangvezérlő csatlakozói.

A hátsó portok garnitúrája alaplap-típusonként változik. Egyes háztípusoknál néhány port (USB, fejhallgató) a ház elejére van kivezetve, de ezek csak akkor működnek, ha a belső kábeleik az alaplapra vannak csatlakoztatva. Ha valamelyik elöl levő csatlakozóaljzat nem működik, ellenőriztesse a bekötést, lásd még itt.

A fenti eszközök akkor is igénylik a hozzájuk tartozó gyári illesztőprogramok jelenlétét, ha az alaplapra vannak építve.

A laptopokon is vannak efféle portok. Sajnos ahogy a gyártók mániájává vált az egyre vékonyabb laptopok és tabletek forgalomba hozása, egyre kevesebb csatlakozó fér a gépre, és ez a gyakorlati életben nagyon kellemetlen meglepetéseket tud okozni.

 egy laptop oldala a portokkal

– VGA monitorport második, külső monitorhoz
– hálózati port kábeles hálózati kapcsolathoz
HDMI monitorport, szintén egy esetleges külső monitorhoz vagy tévéhez.
– két USB3 port.

A balra látható kis nyílás egy lopásgátló, egy ún. Kensington-zár nyílása. A rács pedig a léghűtőrendszer nyílását védi.

Elem

 a CMOS-t tápláló elem az alaplapon Az alaplapokon rendszerint találni lehet egy valamilyen gombelemet, esetleg akkumulátort. Azért van rá szükség, hogy a gép kikapcsolt állapotában is tápláljon egy kis méretű memóriát, amely az alaplapon van. Egy tévesen rögzült kifejezéssel ezt a memóriát CMOS-nak szokás hívni. Áram nélkül ez a memória elfelejtené a tartalmát, viszont egy elem évekig elég az áramellátásához. Ez a speciális memória a BIOS Setupjában beállítható fő hardverjellemzőket tárolja. Ha az elem kimerül, az észrevehető abból, hogy a gép induláskor rendszeresen a CMOS tartalmának szabálytalanságáról vagy téves rendszerbeállításokról jelenít meg egy üzenetet, ilyenkor a gép valamennyire használható marad, de szükség van az elem cseréjére és a beállítások rendbehozatalára.

 

2016.11